...tovább szabadidős társaság...

 

21. Bringatúra - Szeged

2002. július 5-13.

Útvonal: Tolna - Fajsz - Baja - Gara - Csávoly - Kunfehértó - Kiskunhalas - Zsana - Szeged - Kistelek - Kiskunmajsa - Soltvadkert - Kecel - Kalocsa - Gerjen - Tolna

Gyülekező: 2002. július 5. 15.30-16.00
Tolna - Központi buszmegálló

Indulás: 16.00-kor


Költségek:
.. kemping (kb három helyen): 1.000/1.500 Ft/fő/éj
.. kaja: 800/1.000 Ft/fő
.. komp/strandbelépő: 100/300 Ft/fő
.. záróbuli: 1.500 Ft/fő

A fentebb olvasható terv majdnem egészében megvalósult!
(De erről majd később!)

A túra résztvevői: Balajti László, Brunn Zsuska, Brunn Jancsi, Brunn Györgyné Zsuzsi, Brunn György, Énekes Andrea, Énekes Béla, Farkas Zsuzsanna, Steinbach Zsolt, Gábor Franciska, Gottlieb Gábor, Guld László, Kákonyi Ibolya, Koleszár Gabriella, Rácz Tibor, Koleszár Ildikó, Klem Zsolt, Müllerné Hirmann Mónika, Müller József, Pámer András, Pintér Gabriella, Pámer Jakab jr., Pámerné Bükky Klára, Pámer Jakab, Váli Ildikó

Az egész csapat szinte kivétel nélkül megérkezett a gyülekézés időpontjára! (E-mailben várom a tippeket: ki(k) késhettek el!) Ennek ellenére időben el tudtunk indulni, és a kompot sem késtük le.

Sükösdön Klári bevallota, többször fontolgatta, hogy vonattal hazamegy. (Mint kiderült egész végig "behúzott" fékkel jött.) Gyors szerviz és már szálltunk is Baja felé. (Néhány száz méter után az én bringám hátsó kereke kezdett el ütni és nyekleni, de kihúztuk a küllőket és így már elviselhetőbb volt.)
Baján a Sugovica partján a szálláshely megközelíthetősége felől erdeklődve arra az elhatározásra jutottunk, hogy nagyon messze van az nekünk - inkább letáborozunk a Türr-emlékmű környékén.
Másnap dagonya, megszereltettem a bringám hátsó kerekét, szuper, alig üt. Vacsora a szálló teraszán, újabb döntés, Garára nem megyünk, mert ott nincs is fürdő, de Dávodra sem, mert akkor messzebb lennénk Kunfehértótól mint most, és különben is inkább menjünk Mélykútra (Mélykúti fehér!), mert ott is van jó kis fürdő és az tényleg útba esik. Így is tettünk!
Még el sem hagytuk Baját a hátsó kerekem egyik küllője elpattant. (Mégsem volt olyan szuper az a szerviz!) Leszerelés, küllőfeszegetés, elfogadható, mehetünk.

Felsőszentiván után András bringájának hátsó kereke "beállt". (Barátja, akitől kölcsönbe kapta, néhány nappal korábban tette teljesen rendbe!) Nincs mit tenni, szálláskeresés. Szerencsére mindez egy mostanában learatott búzatábla mellett történt. Összehordtuk a "szalmazsákokat", sátorverés, tanakodás, egy kis eső, alvás.
Szerencsére valakinek eszébe jutott KisTomecskáz. Telefon, Ducato, kölcsönbringa és kora délelőtt már folytathattuk is a tekerést.
Mélykúton fürdés, vacsora, közben megtudtuk, hogy Mórahalmon van egy nagyon jól kiépített fürdő. Az ásotthalmi elágazó mellet letáboroztunk és másnap tényleg egy jót strandolhattunk a "Széchenyi Terv" keretében támogatott impozáns mórahalmi fürdőben.
Még napsütésben beértünk Szegedre. Szokásos sátortábor, sátorállítás, közben megjöttek Ráczék, Csibék és azt hiszem Leóék is. A vacsorahely keresése beillett egy kiadós gyalogtúrának is. Végre találtunk egy egészen elfogadhatónak tűnő helyet, és miután az értetlenkedő pincéreket sikerült meggyőzni, mindenki azt ehetett, amit csak akart.
Másnap, míg a többiek locsi-pocsiztak, Brunn Gyuri, Guld Laci és én szerelőhöz mentünk. (Mert ugye Mórahalom után a Gyuri bringájának kormánya szorult be.) A sok olaj megette a csapágykosarat! Találtunk egy öreg szakit, aki minden bajunkat sikerrel és elég olcsón orvosolt.

A második szegedi nap lazán telt. Estére főztünk egy jó adag csirkepaprikást, becserkésztük a nagyobbik medencét egy kis éjszakai fürdőzésre, majd aludtunk egy jót. Másnap még a táborban megvacsoráztunk és irány Kiskunmajsa.
Közben beindult a mobilozás. Steinbachék kitalálták, hogy csak Kiskunhalasig jönnek vonattal és onnét velünk szemben haladva egyszer csak össze fogunk találkozni. Úgy tervezték, hogy Zsana felé jönnek, mert az rövidebb, de tudattuk velük, hogy mi a másik úton megyünk, így a találkozásunk elég kétséges. Közben kiderült, hogy Zsuzsika bringájának hátsó kereke néhány km után kilyukadt. (Kláritól kérte kölcsön, de én adtam egy vadiúj külső gumit előzőleg, hogy azt feltétlenül cseréltesse le. Mint később kiderült ezt még otthon meg is tette.) Egy sertéstelep dolgozói segítségével - mert náluk se szerszám, se ragasztó nem volt - a javítás szakszerűen megtörtént. Óriási volt az öröm, amikor Forráskúton "összeért" a kis csapat. Egy kis "hűsítő" és már indultunk is tovább!

Csólyospálos után egy reflektorokkal kivilágított vadonatúj kápolnára lettünk figyelmesek, amit egy sátozozásra kiválóan alkalmas füves terület övezett. Gyorsan döntöttünk!
Reggel a "parkőr" és Ödön bácsi (Pongrácz Gergely testvérbátyja) ébresztett. Akkor tudtuk meg, hogy egy, a napokban felavatott '56-os emlékhely tövében táboroztunk. Kedvesen fogadtak, örültek látogatásunknak és még ma is hallgathatnánk Ödön bácsi '56-os beszámolóját, ha nem várt volna bennünket a majsai fürdő. (És hát a nap is kezdett igencsak kisütni.)
A majsai kemping vezetője - természetesen - ismert tolnaiakat már korábbról (egykori középiskolai osztálytársak), így bizonyos kedvezményeket élvezhettünk. Strandolás, majd a Lópofa csárdában egy jó vacsora után - ahol most Franciska bringáját kellet két fogás között megragasztanunk - irány Soltvadkert. Sajnos a Hordó az idén nem nyitott ki, így nem tudtuk megkóstolni az előző évi finom homoki borokat.

Vacsora a Kurta kocsmában Kiskőrösön és egy "kellemes" 28 km-es szakasz egy nyeregben. Tetejében Kalocsán az éjszaka közepén egyedül nyitva lévő kocsmában olyan savanyú hosszúlépéseket kaptunk, hogy a legedzettebbek is undorodva löttyintették a betonra. Meszesen megalaudtunk, és a korai komppal átladikoztunk Gerjenbe, hogy még az esti záróbuliig egy kicsit tudjunk pihenni.

  A záróbuliról és a túráról készült képek:
(Technika: Olimpus digitális kamera, Portocom laptop, mobil kapcsolat stb.)