IPARTÖRTÉNETI VISSZAEMLÉKEZÉS
A tolnai fonalterjedelmesítő üzem
Miért és hogyan állt át a tolnai gyár új technológiára? Steinbach Ferenc az üzem vezetőjeként ismerte meg a terjedelmesítést. Visszaemlékezésében a gépek mellett a betanulásról, a műszakokról és a fejlesztésekről is ír.
Mi az a fonalterjedelmesítés?
A gyártott szintetikus fonalak finom elemi szálai kezdetben szorosan egymáshoz simulnak. A terjedelmesítő gép a fonalat sodorja és hőkezeli. A kezelés hatására az egyes szálak hullámosak lesznek, így lazábban helyezkednek el, a fonal pedig dúsabbá válik.
A kézirat a szakaszos és a folyamatos eljárást is leírja. A „hamissodrás” elnevezés arra utal, hogy a fonal kap egy ideiglenes sodratot, majd azt ellenkező irányban visszabontják. A hő hatására rögzült hullámosság megmarad.
Az első műszak Tolnán
A kötöttárugyártás növekvő fonaligényét a Magyar Selyemipar Vállalat tolnai termeléssel is ki akarta szolgálni. Új csarnokot kezdtek építeni, a tolnai szakemberek pedig a budai Duna Cérnázóban tanulták meg az üzemeltetést.
1969 augusztusának végén az első CS3 gép az A műszakkal indult el. A kezdeti időszakot a betanulás, a gépek felállítása és az egyenletes termelés megszervezése határozta meg. A természetes hernyóselyem fonása ekkor még folyt Tolnán; 1971-ben fejeződött be.
Gépek és fejlesztések
A CS3 és az FT8 után újabb géptípusok álltak munkába. A kézirat külön tárgyalja a CS12 gépeket, majd az SW, az FTF75 és az ICBT berendezéseket. A fejlesztések során a feldolgozható alapfonalak köre és az egy gépen elérhető termelés is változott.
A franciaországi Roanne-ba vezető tanulmányutak az új gépek és eljárások megismerését szolgálták. A szerző leírja a nyújtva terjedelmesítést és azt is, hogyan segítette a dolgozókat a csévék mozgatására és a fonal tárolására tervezett üzemi felszerelés.
A gépek mögött dolgozó emberek
Az üzem beindítása külön munkát adott a szerelőknek, a műszerészeknek, a gépkezelőknek és a műszakvezetőknek. A visszaemlékezésből kiderül, hogyan képezték át a dolgozókat, hogyan alakították ki a műszakokat, és milyen feladatokat kellett megoldani a karbantartásban.
A technológiai leírást személyes történetek egészítik ki a gépek tisztításáról, a csévék válogatásáról és az alkatrészrendelésről. A kézirat az egykori munkatársak hozzájárulását is számon tartja.
Az üzem utolsó évei
A rendszerváltás körüli időszakban változtak a tulajdonviszonyok és a fonal iránti kereslet. A terjedelmesítés fokozatosan visszaszorult. Az utolsó gép leszerelésével 2008-ban zárult le ez a fejezet, miközben a gyárban az üvegszövet gyártása került előtérbe.
Az emlékszoba fennmaradt eszközei és a kézirat együtt segítenek elkülöníteni a természetes selyem fonását a későbbi szintetikusfonal-feldolgozástól.
A bemutató forrása
Steinbach Ferenc: Fonalterjedelmesítés a tolnai Fonógyárban.
A kézirat kelte: Tolna, 2020. december 20. A szöveg fényképeket említ, de a kapott kéziratpéldány nem tartalmaz beágyazott fotókat. Az oldalt a fonoda épületének képe kíséri.